nyitott színes eleven

A barokk Apátúr ház

2014.01.16. 20:48

XJM_002.jpgA beszédes nevű Apátúr ház egykor a közeli Szent Márton-hegyi bencés monostor apátjainak beszállóházaként működött. Sajghó Benedek főapát (1722–1768) idején, az 1740–1750-es években építették.

Helyén korábban számos különálló polgárház állt, melyeket 1688-tól kezdődően fokozatosan felvásároltak a főapátok. (1617-ből kilenc telektulajdonosról tudunk!) Beccaria Virgil kereskedő, későbbi győri bíró, 1688-ban elcserélte emeletes házát Karner Egyed főapáttal. Az új házban a főapát az emeleten lakott, míg a földszinten nyolc iparosnak működött boltja. Ám a főapát számára hamarosan ez a ház is szűknek bizonyult, amely ráadásul nem volt eléggé reprezentatív sem, ezért az 1720-as években megvásárolták Baranyay Mihály lovaskapitány, Sidor István és Semberger Ádám házát is. Az így létrejött kitűnő fekvésű telek a város központjában, az egykori Fő téren, a városháza tőszomszédságában helyezkedett el, szemben a jezsuiták templomával és rendházával.

A palota mai arculatának kialakítása 1741-ben kezdődött, a következő évben pedig már készen is volt az épület főhomlokzati, reprezentatív része. Néhány éven belül a másik három szárny is elkészült. A ma látható palota részleteiben megtalálhatjuk a Beccaria, a Semberger és a Baranyai féle házak falait is, de az építész minden más telken található épületet beillesztett a tervébe.

Erkely copy 2.jpg

A szabálytalan trapéz alakú, belsőudvaros palota már nagyságával is kiválik a környező polgárházak közül, noha kétszintes homlokzatai belesimulnak közvetlen környezetükbe. (Győr II. József koráig erődítménynek számított, emiatt az épületek magasságát a katonai hatóságok szabályozták.) A mellékhomlokzatok igazi ékességei az ablakok könnyed indadíszt mintázó, korabeli kovácsoltvas védőrácsai. A reprezentatív, héttengelyes főhomlokzat középtengelyét a kapuzat és az arra támaszkodó — a barokk Győrre oly jellemző — zárterkély adja, melyet az erőteljes oromzati timpanon külön hangsúlyoz. A mellvédre a tulajdonos bencés apátság címerét helyezték, a zárterkély melletti fülkékbe Szent István király és Szent Benedek szobrait állították.

Az épület a XVIII. század végén katonai árvaházként szolgált, majd 1816-tól — királyi parancsra — mint papnevelő intézet került a győri székeskáptalanhoz.  Mivel a szükséges átépítésekhez nem állt rendelkezésre megfelelő anyagi háttér, bérházként értékesítették. 1857-től Simor János győri püspök itt helyezte el a kisszemináriumot. 1910-ben a tanítóképző internátusa lett.  A győri múzeum céljaira 1948-tól szolgál az épület.

 

Csécs Teréz

könyvtáros

 Fotó: Tanai Csaba Taca, Szabó Béla

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://romer.blog.hu/api/trackback/id/tr265761827

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.