nyitott színes eleven

Rómer Emlékülés

2014.03.21. 12:46

 

 

romerf.jpgIdén 125 éve annak, hogy múzeumunk alapítója, és névadója Rómer Flóris elhunyt, ennek apropóján emléküléssel tisztelegtünk előtte.

 

Rómer Flóris Ferenc (Pozsony, 1815. április 12. – Nagyvárad, 1889. március 18.) bencés szerzetes, 1848–49-es szabadsághős, a győri bencés múzeum alapítója és névadója igazi polihisztor tudós volt: szokás „a magyar régészet atyjá”-nak nevezni, de a művészettörténet írás és műemlékvédelem megalapozásában és intézményrendszerének kialakításában is kulcsszerepet játszott. Néprajzi, természettudományos és képzőművészeti munkásságáról még ma is kevés szó esik. Ugyanígy arról, hogy fontosnak tartotta az oktatásban a ma is modernnek számító „élményszerű tanítást” a tárgyak segítségével. Nagy hatással volt kora vidéki történettudományi és (mű)régészeti tudományosságára. A „tudományos ismeretterjesztés” kitűnő példája „multidiszciplináris” Bakony-könyve, de még sorolhatnánk.

Romer_emlekules_2014-3314.jpg

Halálának 125. évfordulóján, március 18-án emlékeztünk meg róla az Apátúr házban. Csóka Gáspár bencés atya élményszerű előadásában megjelent a gyerek és a diák Rómer; beszélt felkészüléséről a szerzetesi életre, tanárairól, akik hatással voltak rá.

 

 

 

 

 

 

 

Romer_emlekules_2014-3310.jpgGrászli Bernadett múzeumigazgató ismertette Rómer Flóris és a soproni Stornó Ferenc kapcsolatát, együttműködésüket. Ismét kiderült, milyen gazdag a soproni Stornó-gyűjtemény: egy publikálatlan Rómer-képet is láthattunk.

 

 

 

 

 

 

Romer_emlekules_2014-3333.jpgSzende László régész, főosztályvezető (Magyar Nemzeti Múzeum) idézte többek között Ipolyi Arnold levelét, amelyben Rómert a régészet felé terelte, hiszen természettudós Ipolyi szerint volt elég, de régészből hiány volt a korabeli Magyarországon.

 

 

 

 

 

 

 

Romer_emlekules_2014-3341.jpgKerny Terézia tudományos munkatárs (MTA Művészettörténeti Kutató Intézet) előadása után a hallgatónak az volt a benyomása, hogy a Rómerről szóló publikációk csak egy részét mutatják be Rómer életművének, hatalmas közgyűjteményi hagyatékát össze kellene egy repertóriumban gyűjteni, javasolta a Rómer-ábrázolások összegyűjtését is. Czibula György (Bakonyalja Barátai Egyesület) Rómer Bakony-könyve kapcsán a szerző még feltáratlan természettudományos tevékenységéből villantott fel képeket, felhívva a figyelmet a Rómer által leírt növényekre, fosszíliákra is. Az emlékülés végén tulajdonképpen örülhettünk, hogy

 

 

 

Romer_emlekules_2014-3348 (1).jpg

Szabó Béla nem a szavak embere: a fotóművész vetített azokból a képeiből, melyeket Rómer útját bejárva, 150 évvel később rögzített a Bakonyban. Köszönjük Szabó Bélának az emlékülésen készített képeket is!

Megtudhattuk előadóinktól azt is, hogy Rómer tulajdonképpen népszerű volt kortársai között, hiszen a korabeli vicclap, a Borsszem Jankó több alkalommal karikírozta 1876–1879. között Rómert, illetve az általuk „ócskászatnak” nevezett régészetet.

 

 

Romer_emlekules_2014-3344.jpg

 

 

A Bakonyalja Barátai Egyesülete, a Rómer Flóris Alapítvány és a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum létrehozta a Rómer Flóris Emlékbizottságot és indítványozta születésének 200. évfordulója alkalmából 2015-nek Rómer-emlékévvé nyilvánítását.

 

Csécs Teréz

A bejegyzés trackback címe:

https://romer.blog.hu/api/trackback/id/tr255871942

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.