nyitott színes eleven

IMG_7133.jpg2014. május 24-től újra vár minden kedves Vendéget a Várkazamata, Győr múltjának jelentős műemléképülete, amely a végvárvonal leghatalmasabb erődítményeként, Bécs védelmében játszott kulcsszerepet.

 

 

 

 

 

Az 1537-ben megindult, és kerek negyven évig elhúzódó, itáliai várépítő mesterek által tervezett és irányított nagyszabású munkálatok során az egész várost fallal vették körbe, melyet hét fülesbástya és egy félbástya védelmezett. Ezekben kazamatákat alakítottak ki, és itt helyezték el a várvédő ágyúkat.

 

A hatalmas erődítményből a Káptaladombot övező Kastélybástya, és az egykori Bécsi-kaput védelmező Sforza-félbástya a mai napig kitűnő állapotban van. Az utóbbi kazamatáiban és udvarán látható a múzeum lapidáriuma, benne többek között a XIX. század közepén lebontott, késő-reneszánsz stílusú, az antik diadalívekre emlékeztetően háromnyílású Bécsi-kapu (1568) faragványainak töredékei, a Fehérvári kapu szétroncsolódott kapuszárnya.

 IMG_7146.jpg

A Kőtárban bemutatott római kőemlékek legnagyobb része Győrből és környékéről származik, ezért fontos dokumentuma az antik Arrabona történetének és római kori mindennapjainak. A település történetét és életét a római uralom teljes ideje alatt az itt állomásozó katonaság határozta meg, a civil lakosság is a katonákhoz kötődött: katonacsaládok, kereskedők, kézművesek. A civil település városi rangra sohasem emelkedett, annál fontosabb volt katonai jelentősége.

Arrabona tábora két fontos birodalmi út találkozásánál épült. Az egyik az Aquincumba (Óbuda) vezető limes út, a másik az ebből déli irányban leágazó Savaria (Szombathely) felé vezető út volt. Római szokás szerint az utak mentén helyezkedtek el a temetők, amelyek feltárt sírjaiból értékes információkhoz juthatunk az egykori Arrabona 1-4. századi társadalmának és történetének mindennapjaihoz.

A kiállításban látható feliratos kövek legnagyobb számban a halotti kultuszhoz, temetkezéshez kapcsolhatók, készítésük az embernek a mulandóság elleni ősi vágyából fakad: emlékezetét a földön halála után is fenntartani, „ércnél maradandóbb” kőemléket állítani.

A kiállításban láthatók még egyéb, a vallási élethez kapcsolódó kultuszemlékek.

A mindennapi élethez, a jól kiépített úthálózathoz, az utakon bonyolódó birodalmi forgalomhoz köthető a mérföldkő állítás szokása, amelyek felirata egyben a császárok és helytartók reklámhordozójának is tekinthető.

 

Ezen kívül a Várkazamatában láthatja a közönség a Horváth József téglagyűjteménye anyagából rendezett kiállításunkat.

 

A Kőtár ismét látogatható tehát május 24-től, a Bécsi kapu téren. Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

A bejegyzés trackback címe:

https://romer.blog.hu/api/trackback/id/tr876198072

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.