Az 50-es évek végétől formálódó Patkó Imre Gyűjtemény kétharmad része képzőművészeti, egyharmad része kultúrantropológiai alkotásokból áll. (távol-keleti, ausztráliai, óceániai, afrikai képző- és iparművészeti, illetve törzsi művészet) Az állandó kiállításban e művek tematikus elrendezésben tárulnak a nézők elé.

Képzőművészet

Az első szint összefoglaló címe „Az ember arcai”. Ezen az emeleten olyan művek sorakoznak, melyek az emberhez, az emberi érzésekhez, megnyilvánulásokhoz kötődnek. A klasszikus értékeket képviselő alkotók (Mednyánszky László, Farkas István, Perlrott Csaba Vilmos, Kádár Béla, Egry József stb.) művei mellett itt kapott helyet a Patkó Imre Gyűjtemény legismertebb festménye, a modern magyar képzőművészet emblematikus alkotása, Kondor Béla Darázskirálya is.

A második szint bal oldalának első két terme„A természet arcai” címet viseli. A közkedvelt témát többek között olyan alkotók képviselik, mint Bartha László, Borsos Miklós és Egry József. A látogató találkozhat az egyetemes művészeti életben is jól ismert és számon tartott Mattis Teutsch János korai, természeti inspirációjú akvarelljeivel és festményével, vagy az ugyancsak világhírű kínai Csi Paj-Si és Li Ko-Jan kecses, harmóniát árasztó tus-akvarell csendéleteivel és hétköznapi jeleneteivel.

A „Magyar művészek külföldön” címet kapott terem főként Párizsban letelepedett, magyar származású alkotók műveit állítja középpontba. Itt az op-artot megteremtő Victor Vasarely, a jó nevű fotó- és festőművész Lucien Hervé, a kortárs művészet ismert és világszerte megbecsült alkotói, Reigl Judit és Molnár Vera, a szobrász Pierre Székely és Hetey Katalin, illetve a kinetikus plasztika egyik meghatározó jelentőségű egyénisége, Nicolas Schöffer jellemző alkotásaival találkozhatunk.

Az utolsó helyiség a „Konstruált tér” elnevezést viseli. Az itt látható művek az emberi tevékenység eredményeként létrejött mesterséges életterek kialakításának eredményeit, a geometrikus alakzatokban rejlő végtelen lehetőségű formaképzés szépségeit dolgozzák fel. A példákat ezekre olyan kiemelkedő művészek nyújtják, mint Kassák Lajos, Bortnyik Sándor, Dési Huber István vagy Vieira da Silva.

Almási Tibor

Kultúrantropológia

A Vastuskós ház tetőterét a Patkó Imre Gyűjtemény afrikai, ausztráliai, óceániai és kelet-ázsiai néprajzi és iparművészeti kollekciója foglalja el. A távol-keleti anyag első darabjait még 1956-os tibeti utazásán szerezte be a gyűjtő. A ma is használatos régi és új tárgyak között néhány ritkaság is előfordul. Így a tibeti művészetet egy Avaloki-tesvara boddhiszattvát ábrázoló 18. századi imazászló, egy ugyancsak 18. századi imamalom és néhány jellegzetes szertartási tárgy képviseli.

A tibeti útról Rév Miklós fotóművésszel közösen készített könyv sikere vezette a szerzőpárost 1959-ben Vietnamba. Ekkor kerültek a gyűjteménybe azok az újévi fametszetek, páva- és papagájtollból, valamint lószőrből készült legyezők, egy finoman megmunkált 18. századi agyagfej és egy bambusz hangszer, melyek a vietnami művészetet képviselik.

Patkó Imre az MTI pekingi tudósítójaként 1963-64 között hosszabb időt töltött Kínában, ahol a kínai művészet jellegzetes alkotásaival gyarapította kollekcióját. Ebben a gyűjteményben kaptak helyet a kelet más tájairól származó szórványanyagok is.

A rendkívül művelt, 6 nyelven beszélő Patkó Imre elsősorban sikeres külpolitikai újságíró volt. A politika és a történelem mellett érdeklődése fokozott mértékben kiterjedt a képzőművészet irányába is. Minden bizonnyal a modern festészet iránti érdeklődése fordította figyelmét a törzsi művészet felé. Gyűjteménye zömét az afrikai művészet emlékei alkotják. A tárgyak — melyek elsősorban a nyugat-szudáni, az atlanti-partvidéki, a nigériai, a kameruni valamint a kongói népek hagyatékából származnak — már nem a terepen történő gyűjtésből, hanem feltehetően a nyugat-európai műkincs-kereskedelem pregnáns piacairól kerültek a gyűjteménybe. Az Atlanti-part egykori magaskultúrái tükröződnek a benini bronzöntvényekben és egy agyagból készült, ghánai urnafedő döbbenetes ábrázolásban. Különös értéket képviselnek az Etiópiában élő, zsidó vallású falassák agyagplasztikái, valamint a kelet-afrikai makonde törzs stilizáló szobrászata, amely átvezet Vincent Kofi Ébredő Afrika című, nagyszerű alkotásához.

Néhány jellegzetes tárgy Ausztrália és Óceánia művészetéből ad ízelítőt. A Santa-Cruz-szigetekről származó táncbuzogányt a férfivá avatás ünnepén használták. A Pápua-Új-Guineából származó szónokszék hatalmas méretével hívja fel magára a figyelmet, mellette egy új-írországi faragvány idézi az ősök emlékét. 

Tanai Péter

Foto: Tanai Csaba Taca

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.