Az Apátúr ház számos figyelemreméltó képző- és iparművészeti tárgynak, tárgy-együttesnek ad otthont.

Aki belép az épületbe és az állandó kiállítás irányába veszi az útját, szembetalálkozik a földszinti folyósón elhelyezett történelmi arcképcsarnokkal. A múzeumnak ebben a részében található a Cziráky ősgaléria, amely újonnan restaurált arcképeivel a hazánk történelmében fontos szerepet játszott família jelesebb tagjainak portréit tárja a látogatók elé. A Cziráky arcmások sorából művészeti értékük és festői megvalósításuk szempontjából is kiemelkednek a jó nevű osztrák J. M. Millitz (1725-1775 után) festményei, melyeken gróf Cziráky Lászlót, illetve gróf Cziráky Józsefnét ábrázolja. A történelmi arcképcsarnok művei közül figyelmet érdemel az erdélyi Bergmann Ferenc Antal (1762-1807) által festett Bethlen Pál és felesége, Bethlen Pálné arcképei, valamint Györgyi Giergl Alajos (1821-1873) élete végén festett portréi. Jelentős még Barabás Miklós (1810-1898) gróf Teleki Domokos alakját megörökítő műve.

Az épület első emeleti, reprezentatív helyiségét, a dísztermet a múzeum féltve őrzött, kiemelkedő jelentőségű iparművészeti tárgyai (ezüst remekek, habán kerámiák, korhű viseleti darabok, porcelánok, kegytárgyak stb.) teszik még hangulatosabbá.

Az állandó történelmi kiállításban fellelhető képző- és iparművészeti alkotások megidézik a város históriájának kiemelkedő személyiségeit, többek között a törökverő Pálffy Miklóst, Adolf Schwarzenberget, a polgármester Zechmeister Károlyt, Wennes Jenőt, dr. Szauter Ferencet, Späth Gyulát. A képek, lakberendezési tárgyak illusztrálják egy-egy kor, korszak festészeti, iparművészeti ízlését, művészeti sajátosságait is. Példaként említhetjük a barokk világát reprezentáló Izbighi Vörös István a XVIII. század közepéről származó hangulatos csendéleteit, Dorfmeister István (1725-1797) „Gróf Jankovich Antalné a ravatalon” című, 1792-ből származó festményét, vagy a biedermeier kifinomult ízlésű kézműiparát dokumentáló szobabelsőt. 

A múzeum lépcsőfeljáróját nagyméretű, egész alakos portrék uralják. Szemben egymással áll Stetka Gyula és a győri Augusztin Mariska festménye. Előbbi Ferenc József öregkori ábrázolása, utóbbi 1899-ben a Georg Raab portréja nyomán készült Erzsébet királyné képmás. Közöttük ismeretlen művész keze nyomát viselő portrék foglalnak helyet, melyek gróf Cziráky Józsefet és feleségét, gróf Cziráky Józsefné gróf Barkóczy Borbálát ábrázolják.

Almási Tibor

művészettörténész

Fotó: Tanai Csaba Taca

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.