Az Apátúr ház állandó kiállításának néprajzi gyűjteménye az egykori Győr vármegye paraszti és városi kispolgári kultúráját mutatja be: lakberendezését, öltözködését, földművelését, szőlő- és borkultúráját, pásztorkodó állattartását és kézművesiparát. Kiemelkedő egységei — egy takács műhelyt is magában foglaló, háromosztatú parasztház tárgyi világán túl — a térség néprajzi-táji csoportjaihoz kötődnek.

A Kisalföldön oly jellemző hasábkemencés, nyitott kéményes konyhát megidéző enteriőrben zömmel a háziasszonyok igényei szerint készült fazekas termékek kaptak hangsúlyos szerepet. A datált mestergerendával áthidalt „első-” vagy „tisztaszobát” a festett puhafa bútorok és a felvetett ágy díszített textíliái jellemzik.  

A vidék adottságaiból fakadó főbb jövedelemszerző gazdálkodási formákat érzékeltetve itt kapnak helyet a pusztai járás földművelését és pásztorművészetét, valamint a pannonhalmi dombság szőlőművelését és a szigetköz halászati eszközeit bemutató enteriőrök. A háziipar nyersvászon öltözetei és lakástextíliái — a céhes takácsok remekei mellet — a méltán fogalommá vált rábaközi hímzés öltéstechnikáit is őrzik. A városi kis- és parasztpolgári tárgyi kultúra együttesei közül jelentős a több száz tételből álló mézeskalácsos-gyertyamártó, és a Győr városában egykor fontos szerepet játszó kékfestés munkaeszköz-, műhelyfelszerelés és termék kollekciója, melyekkel ugyancsak találkozhatnak a tárlatban.

Az állandó kiállítás néprajzi gyűjteményében elhelyezett információs pult a fenti témákhoz kapcsolódóan több száz tárgy- és archív fotót, valamint további tájékoztatást kínál a látogatók számára.

Tanai Péter

néprajzkutató

Fotó: Tanai Péter

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.