1881-ben február negyedikén született Fernand Léger francia festő, akinek alkotásai, mint te is látni fogod, abszolút beleillenének akár egy mai modern otthon falai közé is. Persze jó mélyen a zsebünkbe kellene nyúlni érte. A kubistákkal indult, majd a gépi civilizáció elemei jelennek meg alkotásain.  A leghétköznapibb érdekesség róla talán, hogy vörös-zöld színtévesztő volt. Nézzünk az életrajzát, és persze a képeit!

Parasztcsaládba született a normandiai Argentanban. Eleinte, 1897-től 1899-ig építészeti műszaki rajzot tanult, de 1900-ban Párizsba ment, ahol az École des Beaux-Arts-on tanult. 1902-től katonai szolgálatot teljesített Versailles-ban, majd ezt követően ismét a Beaux-Arts-ra járt, ahol többek között Jean-Léon Gérôme stúdiumain vett részt, bár hivatalosan nem vették fel az intézménybe. Közben látogatta a Julian Akadémiát is. Komolyabban csak 25 éves korától festett, de nem mutatott semmi különöset, egyike volt a sok kezdő festőnek.

Az 1907-es Öszi Szalonon megismerkedett Cézanne képeivel, és ez döntő hatással volt művészetének alakulására. 1909-ben a Montparnasse-ra költözött, és a kor jelentős avantgárd művészeivel ismerkedett össze (Guillaume Apollinaire, Max Jacob, Henri Rousseau, Alexander Archipenko, Marc Chagall, Robert Delaunay, a következő évben Picasso és Braque). Képein jobbára csak az alapszíneket használta, zölddel, feketével kiegészítve, alapformái pedig a henger, a kúp és a poliéder voltak. Ily módon készült a Formák kontrasztjai című sorozata.

 1914-ben behívták katonának, és a fronton rengeteg rajzot készített katonatársairól, lövegekről, repülőgépekről. 1916-ban Verdunnél gázmérgezést szenvedett, és emiatt leszerelték. Míg a „klasszikus” kubisták nagy része ekkor a mindennapi élet részeit (palackok, hangszerek, újságok stb.) választották témául, addig Léger 1918–1919-ben ipari elemeket alkalmazott (fogaskerekeket, hajókat, hengereket), de emberi alakokat is szerepeltetett képein (Korongok, Város). Képein nem a tényleges látványt ábrázolta, hanem az elemeket öntörvényűen, sajátos rendszerbe szervezve fogta össze. Képei statikusak, formái mozdulatlanok, de az ember hangsúlyozottan van jelen (Mozdonyvezető, 1920; A nagy uzsonna, 1921).

1919 decemberében megnősült, felesége Jeanne-Augustine Lohy. A következő évben találkozott Le Corbusier-vel, akivel életre szóló barátságot kötött. Az 1923–1924-es évek igen mozgalmasak voltak számára: kísérleti animációs filmet rajzolt, majd Dudley Murphy, George Antheil és Man Ray közreműködésével futurisztikus filmet készített Ballet Mécanique (Mechanikus balett) címmel. Amédée Ozenfant kubista festővel összefogva festészeti szabadiskolát indított, amiben Alexandra Exter és Marie Laurencin is segítségére voltak.

1924-től absztrakt falfestményeket készített. A II. világháború idején Marseille-be menekült (itt készítette Vízbeugrók című sorozatát), majd Amerikába menekült tovább, ennek emlékeként készült hazatérése után az 1946-os Adieu, New York. 1945-ben belépett a Francia Kommunista Pártba. 1946-ban festett néhány arcképet, majd az emberi szabadidő témája kezdte érdekelni.

1950-ben meghalt a felesége. 1952-ben ismét megnősült, új felesége Nadia Khodossevitch (Nadja Hodosevics) lett. Közben olyan technikákkal próbálkozott, amivel addig nem volt dolga: mozaikot készített az assyi kápolna számára, üvegablakokat az audincourte-i és a courfaivre-i templomokba, valamint a caracasi egyetemre, muráliát a New Yorki ENSZ-palota nagytermébe. Készített még szőnyegterveket, illusztrációkat és színes kerámiaszobrokat is.

1955-ben halt meg, otthonában érte a halál. Gif-sur-Yette-ben temették el.

1960-ban Léger-múzeumot nyitottak Biot-ban. Léger-t az 1950-es években induló pop-art az elődjének tekintette.

Forrás: wikipedia.hu

Képforrások:

http://mediation.centrepompidou.fr/

http://artobserved.com/

http://www.conservapedia.com/

http://www.jacqueshachuelcollection.com/

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.