Ha Orbán nevet, a szőlő sír
2014.01.15. 20:46
A győri kádárcéh a Győr környékén elterülő borvidéknek köszönhetően már a 16. században létezett. Múzeumunkban őrzött, 1793-ban készült zászlajának egyik oldalán a pápai öltözetet viselő, tiarát hordó, hármas keresztes botot tartó, fehérszakállas védőszentjüket, Szent Orbánt ábrázolták, aki mellett egy hatalmas szőlőfürtöt kezében tartó angyal is látható.
A hagyomány szerint Szent Orbán — aki 222 és 230 között volt pápa — utolsó fagyosszentként a 9. században lett a szőlők, szőlőművesek, kocsmárosok, kádárok védőszentje. Tiszteletére a szőlőhegyekben kápolnát vagy szobrot emeltek, és ünnepén, május 25-én, körmeneteket rendeztek. Miközben a szőlőművesek a fagykár ellen imádkoztak hozzá, szobrait friss szőlőhajtásokkal díszítették. Sőt, ha jó volt a termés, akkor még borral is lelocsolták, viszont ha rossz volt, akkor megvesszőzték vagy sárral öntötték le.
A néphagyomány szerint: „savanyú lesz a bor, ha Orbán napja esős, édes, ha tiszta az idő”; „ha Orbán napja szép, úgy bő lesz az esztendő”. De ha valaki felöntött a garatra, akkor is Orbánnal példálóztak: „föltette az Orbán süvegét”.
A hagyomány szerint mikor 1771-ben Andrássy István gróf Rómában járt, és iszogatás közben szóba került, hogy a fagykárok miatt nem mindig jó az aszú készítéséhez szükséges szőlőtermés, XIV. Kelemen pápa Andrássynak ajándékozta Szent Orbán földi maradványait. Így kerültek Elzászból a monori Sarlós Boldogasszonynak szentelt római katolikus templomba a szent ereklyéi, melyeket azóta is Monoron őriznek.
Nemesné Matus Zsanett
Fotó: Tanai Csaba Taca
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.