Az Apátúr ház földszinti és emeleti folyosóin egy szűkre szabott, de annál figyelemreméltóbb válogatás fogadja a látogatót. A képek között, a bejárattal szemben található Kernstok Károly egyik legkorábbi festménye, az Anya gyermekével. A mű már 1938-ban, a Városi Képtár első kiállításán is szerepelt, és — a korabeli lajstromok tanúsága szerint — a város tulajdonát képezte. A tavaly restaurált festmény impozáns méretével, reprezentatív megjelenésével, a kernstoki életműben elfoglalt kitüntetett helyével, nem utolsó sorban pedig győri kötődésével vonja méltán magára az értő figyelmet.

A kép modelljeként szolgáló hölgy és gyermek tekintetében a vakkereten olvasható Löwenstein Arnold felirat ad fontos eligazítást. Löwenstein Arnold mecénás, műgyűjtő, többek között Ady Endre pártfogója volt. Felesége a képen látható, győri születésű Szauer Szidónia. A férj 1890-ben történt házasságuk alkalmával a nevét Löwensteinről Kuthyra változtatta. Ezt a rövid ideig használt névváltozatot őrzi a kép jelenlegi címe.

A festmény pontos datálásához konkrét támpontot ad a Művészet folyóirat 1902-es évfolyamában közölt Anya gyermekével című reprodukció. Ennek fényében a gyűjteményben található kettős portré biztonsággal 1902-1903 körülire tehető, amit a rendelkezésre álló korabeli műkritikák és sajtóvisszhangok is igazolnak: „Az alig harmincz éves művész már kiélte legnyersebb izgalmait. A plein-air izzó örömeitől a clair-obscure borongó félhomályába vonják nyugtalan vágyai.” ¹

Túl a főművekkel gazdag nagybányai plein-air korszakán², Kernstok Károly 1903 és 1906 között komoly alkotói válságba került: „Négy képet festett ugyanarra a vászonra, hogy ráfestvén az ötödiket is összetépje.” ³ Erről a mellékvágányról végül minden bizonnyal egy hosszabb párizsi tanulmányút, és a francia posztimpresszionista festészettel való megismerkedés mozdította ki.

Korábbi akadémikus festői tanulságok, kissé szokványos műtermi beállítások és átlagos kompozíciós megoldások térnek vissza 1903-1904 körüli alkotásain. A keresett és finomkodó pózokon és a kissé merev, műtermi tónusú előadásmódon túl mindkét ismert Anya gyermekével kompozíciónak erénye az érzékletes megjelenítés. A kezek és gyermekfejek gyengéd megfogalmazása, a kelmék virtuóz ábrázolása a későbbi főművek ígéretét hordozza.

Pápai Emese

művészettörténész

¹ Bárdos Artúr: Kernstok Károly In: Művészet 1907, 167 p.

² Incselkedők (1900), a Lányok a tornácon (1902), Kati a tornácon (1902), a Szilvaszedők (1901)

³ Bárdos Artúr, i.m., 167 p.

Fotó: Tanai Csaba Taca

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.