A tegnapi bejegyzésünkben, Barabás Miklós kapcsán is előjött a „biedermeier” stílus kifejezés. Biztosan Te is hallottad már, de hogy pontosan mit is jelent, talán nem mindegyikünk tudja egy csettintésre. Ma ennek járunk utána! :)

A biedermeier átmeneti művészeti stílus volt elsősorban Közép-Európában, főként 1815 és 1848 között élte világkorát.

Több művészeti ágban, így a festészetben, az irodalomban és a lakáskultúrában is jelentkezett.

A stílus kispolgári miliőt, békét, nyugalmat áraszt egyszerű eszközökkel, pátoszmentesen, mind a festészetben, mind a lakásberendezések területén. Jellemzője a kisember megértő ábrázolása. Ezért fontos szerephez jut a portré. A biedermeier portrék általában kispolgári romantikával átitatott klasszicista festmények. Fontos a zsánerkép is, melyre egyik legismertebb példa Borsos József Bál után című festménye a Magyar Nemzeti Galériában.

A biedermeier stílusához szokták sorolni az első magyar kártyát is. Ezzel egy következő írásban foglalkozunk majd. :)

Jellegzetesek a biedermeier bútorok hajlított formáikkal. Új szekrénytípus a vitrines szekrény. Ép biedermeier bútorokat őriznek Jókai Mór balatonfüredi villájában és a Nemzeti Múzeumban (Deák Ferenc íróasztala).

A biedermeier irodalom a festészethez hasonlóan az életképet helyezi előtérbe. A stílus egyes elemei még Petőfi Sándor költészetében is előfordulnak.

Forrás: wikipedia.hu

Képforrások: wikipedia.hu

                   http://dioskonyv.bionuss.eu/

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.