Rippl-Rónai József neve talán minden magyarnak ismerősen cseng, még akkor is, ha életrajzát, alkotásait nem tudjuk évre pontosan beazonosítani. Ami ennél extrább, hogy nem csak mi ismerjük őt, hanem külföldi munkásságának köszönhetően Franciaországban is számon tartják. Ami pedig büszkeség, és szomorúság egyszerre, hogy Rippl-Rónai a hamisítók körében is toplistás. Az első hamisítványok még 1927-ból származnak. Ismerkedjünk meg Vele, és képeivel, hátha rájövünk miért olyan „kelendő” az ecsetvonása.

A posztimpresszionista és szecessziós törekvések legjobb magyarországi képviselőjeként tartják számon. Festészetére gazdag színvilág, stilizáló vonalak és dekorativitás jellemző. Az 1900-as évek elején finom pasztell technikájú képeket festett. Kialakított egy sajátos stílust, amit „kukoricás”-nak nevezett, a festéket vattaszerűen, foltos felrakásokkal hordta fel vásznaira. Ez a stílus leginkább a pointillizmushoz hasonlítható, benne tarka rikító színek is megjelentek.

Egy Rippl-Rónai kép ma ötvenmillió forint felett talál gazdára. A Menetelő francia katonákat 55 millióért ütötték le. „Rippl-Rónait hamisítani mindig megérte – állítja Horváth János Milán művészettörténész, a Somogy megyei Múzeumok Igazgatóságának művészettörténésze a Heti Válasz online interjújában, aki valóságos hamisítványvadász: az ország legképzettebb, legelismertebb Rippl-Rónai szakértője. – Az első hamisítványok még 1927-ból származnak. Frankel József képkereskedőnek Rónai nagyobb összeggel tartozott, amit a megbeszéltek szerint képekkel kellett volna kiegyenlítenie. Ám kiderült, hogy soha nem fizetett, mert agyvérzést kapott és lebénult. A képkeretező megegyezett Fried Pállal, hogy hamisítson néhány képet Anelláról, a nevelt lányáról és Lazarinról, a feleségéről. Öt-hat ilyen kép került ki a műkincspiacra. A Lazarinről készült kép a Rippl-Rónai emléktárlaton az Ernst Múzeumban is szerepelt, sőt a katalógusba is bekerült. Egytől egyig nagyon jó, művészi hamisítványok. Tíz év kutatómunkámba telt, de meg kellett mondanom a tulajdonosnak, hogy az eredetinek hitt festmény bizony hamis. Rippl-Rónai az agyvérzése után úgy próbált meg festeni, hogy a kezéhez kötözték a krétát, ezek a betegen készült képek nagyon gyengék. Ehhez ismerni kell Rippl-Rónai munkásságát a képességei csúcsán, és azt is, amikor betegen dolgozott. Nagyon rossz képeket is adnak el Rippl-Rónaiként, azzal példálózva, hogy ebben a korszakában festette.”

A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban élőben is láthattok Rippl-Rónai képeket, garantáltan eredetiben. :) A titkos gyűjtemény – remekművel Aba-Nováktól Vaszaryig című kiállításunk még március 31-ig megtekinthető.

forrás: wikipedia.hu

képforrás: http://mandarchiv.hu/

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.