TŰZZOMÁNC SZAKKÖR

Január 19-től ismét elindulnak a nyitott, színes, eleven programok a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban. A Magyar Kultúra Hete minden évben január 22-hez kapcsolódik, ekkor ünnepeljük ugyanis azt, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban január 22-én tisztázta le a Himnusz kéziratát.

Vajda Júlia arra törekedett, hogy ne hasonlítson senkihez, s ez egész életében jellemző maradt rá. Munkássága összeköti és átfogja a 20. századi magyar modernizmus két nagy korszakát, a Magyarországon működő Európai Iskola (1945–1948) figuratív-szürrealista világát és a hatvanas–hetvenes évek kísérletező, absztrakt, konceptuális és geometrikus törekvéseit. 

A kiállítás Győr-Moson-Sopron megyében követi végig a 20. és a 21. századi templomépítészet történetét. A megyehatáron belül nem csak a jól ismert épületeket, hanem szinte az összes, a korszakban létrejött templomot bemutatjuk. A tárlat ugyanakkor túlmutat a szűkebb régió határain; az európai folyamatok tükrében megjelenő negyvenöt alkotáson keresztül a korszak hazai történései is kirajzolódnak.

Kedves Látogatóink!

Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy – az előzetes programtervvel ellentétben – a Kassák és az Avantgarde című tárlat helyett Vajda Júlia alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők 2014. december 12 és 2015. február 1. között. Helyszín: Esterházy-palota (Győr, Király u. 17.).

Megértésüket köszönjük.

Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum

2013 őszén egy négy hónapos, 11 afrikai országon átívelő fotós expedíció indult Budapestről, hogy Kelet-Afrika társadalmi értékei, zárt közösségei, vallásai, kultúrái nyomába eredjen. Az expedíció megálmodója Lantai-Csont Gergely, a National Geographic Traveler által díjazott fiatal magyar fotográfus, közgazdász volt. Az expedíció 114 nap alatt több mint 24 ezer kilométert tett meg. Ez idő alatt 28 ezer felvétel készült, amelyek közül elsőként a szudáni fotók láthatóak a kiállításon.

Madách Imre (1823-1864) nemcsak irodalmunkat gazdagította, de szenvedélyes politikusként is szolgálta az országot. Halhatatlan remekművére, Az ember tragédiájának megírására (1861) egész életében készült. Szabó József evangélikus püspök 1973-ban ajándékozta Madáchcsal és Az ember tragédiájával kapcsolatos gyűjteményét intézményünknek. Szenvedélyesen, széles körű kapcsolatai segítségével gyűjtötte a Madách-emlékeket: a Madách-családról szóló iratokat, okmányokat és leveleket, a Tragédia magyar és idegen nyelvű kiadásait, Madáchról és a Tragédiáról szóló könyveket, tanulmányokat, cikkeket, színházi előadások műsorfüzeteit és plakátjait, hangzó anyagokat, illusztrációkat, érmeket, képzőművészeti alkotásokat, bélyegeket.

A Magyar Örökség-díjas nagyváradi Kiss Stúdió Színház vezetője, Varga Vilmos önéletrajzi kötetét és Madách Imre: Az ember tragédiája oratóriumi előadásának színlapját kaptuk meg alapítványuktól, Kiss-Törék Ildikó színművésznő közvetítésével.

Ezen a héten is Múzeumok Őszi Fesztiválja a Rómerben!